A szaporítók ma már akár 5 év börtönnel is sújthatók

2022. januárjában lépett életbe az új állatvédelmi törvény, melyet 2021. novemberében, egyhangúlag fogadott el az országgyűlés. A törvény számos ponton szigorodott, többek között a szaporítás is büntetőjogi kategóriába került.

Ez év januárjától nemcsak a szaporítók büntethetők akár 5 év börtönnel, de bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre is. Az állatviadalok szervezői mellett már a nézők is büntethetők.

Alapfogalmak – az állatkínzás, tenyésztés

Állatkínzás: „Az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása” (1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről)

Fontos, hogy a tenyésztés fogalmával is tisztában legyünk. A tenyésztés egy állandó jellegű tevékenység, amikor a tenyésztő kiváló tenyészegyedek párosítását majd pároztatását valósítja meg. A cél pedig az, hogy a szülőkkel azonos, vagy jobb belső és külső tulajdonságú utódok szülessenek. A tenyésztő feladata, hogy ápolja a fajtát és fenntartsa a genetikai állományt. Mindezt alapos elméleti és gyakorlati tudásával, tapasztalatával tegye. A rengeteg feladat és kötelesség mellett kutyáikat genetikai betegségre is szűrik.

Ezzel ellentétben a szaporítók haszonszerzési célból párosítják a kutyákat úgy, hogy lehetőleg minél több egyed születhessen.

A haszonszerzési célból mintegy „kutyagyárként”működő telepek nem szűrik az állatokat. Ez az egyik pont, ahol a szaporítók megszegik az állatvédelmi törvényt. Nagyon gyakran öröklődő betegségben szenvedő kutyákat szaporítanak tovább. A másik pont pedig a „jó gazda gondosságának elmulasztása” (erről következő bejegyzésünkben olvashattok majd bővebben). Többek között idő előtt elválasztják a kölyköket. Túlzsúfoltan, megfelelő élelem nélkül és oltások nélkül tartják és évente többször is elletik a mama kutyákat. Ezt akkor is megteszik, ha ez számukra koruk, vagy fajtájuk miatt nem egészséges és kifejezetten megterhelő.

Családi szaporítás, avagy legyen egy jó napja Buksinak

Különbséget kell tenni a kutyagyárak és az otthoni szaporítók között. A fentiek tükrében nyilvánvaló, hogy aki házi kedvencét a szomszéd azonos fajtájú házi kedvencével pároztatja, az nem tenyésztő, tehát szaporító. Ettől függetlenül nem biztos, hogy jogszerűtlen dolgot követ el. Aki ugyanis forgalmazható korú, oltott, chippel ellátott, FELIR-azonosítóval rendelkező kölyökkel kereskedik, nem követ el jogsértést. Az így született kölykök szüleinek nagy részét nem szűrik genetikai betegségekre és a fajta genetikai állományának megőrzése sem cél. Még ha az is lenne, az „egyszerű” gazdiknak nincs meg a tudásuk ahhoz, hogy milyen genetikai állományból kellene választaniuk Buksinak párt. Állatvédelmi szempontból tehát az “otthoni szaporítás” mindenképpen aggályos.

Még mindig tartja magát az a tévhit, hogy egy kan kutyának legalább egyszer az életben párosodnia, egy szukának pedig ellenie kell. Pedig már számtalan kutatás és az állatorvosok is cáfolják ezt. Sőt! Egy idejében ivartalanított kutyát számos betegségtől védhet meg a gazdija. A kanokat prosztataproblémáktól, a szukákat méhen belüli betegségektől.

Hogyan ismerd fel a szaporítót?

Ha úgy döntesz, hogy kutyát vásárolsz és nem örökbe fogadsz, akkor az alábbi dolgok arra utalnak, hogy egy szaporítóval van dolgod:

– A „tenyésztő” aki eladásra kínálja kutyáját egyszerre több fajtával is foglalkozik, jellemzően a legnépszerűbbekkel. Folyamatosan sok kiskutyája van eladó sorban.

– A kutya ára akár a piaci ár fele is lehet. Bár újabban már azzal is trükköznek a szaporítók, hogy drágán adják a kölyköket, hogy valódi tenyésztőnek tűnjenek.

– Nem láthatod az anya állatot, az állatok helyét, a kölyköt például kocsi csomagtartójából mutatják meg.

– Nem kapsz törzskönyvet, mert attól csak drágább lesz a kutya, teljesen felesleges.

– Nem mutatják meg a szülők papírjait, szűréseit, kiállítási címeit – mert általában nincsenek.

– Nem kapsz szerződést, nem kérdezik meg hol és milyen körülmények között fogod tartani a kutyát. Nem ajánlanak fel segítséget a jövőbeni kérdések esetén.

– Túl korán adják át a kutyát, akár 6 hetesen felkínálják, hogy elviheted.

Ha ilyen eladóval találkozol, hidd el nem éri meg olcsó kiskutyát vásárolni tőlük. Egyrészt nagy eséllyel lesz a kutyádnak valamilyen betegsége, az állatorvosi költség pedig többszöröse lesz a megspórolt árnak. Másrészt pedig a vásárlásoddal támogatod ezt a kizsákmányoló, kegyetlen üzletet, mely borzasztó szenvedést okoz a kutyáknak.